Várak és Biblia

A maklári iskola 5. osztályosai voltak az elsők, akik részt vehettek a tiszakarádi Sánta Erzsébet Általános Iskola által szervezett kiránduláson. A bodrogközi iskola ugyanis minket választott testvériskolául. A pályázat egyik célja, hogy az eltérő szociális-gazdasági helyzetű településeken élő gyerekek megismerkedjenek egymással.
A kirándulás első napján megnéztük a vizsolyi Bibliát, a templomot, majd a gönci Huszita-házat. A gyerekekkel éppen nemrég tanultuk a könyvnyomtatás kialakulását, a középkori építészetet, korstílusokat, így most könnyedén meg tudták mondani, hogy a vizsolyi templom mely részei gótikusak, melyek román stílusúak. A Bibliából megpróbáltak felolvasni, de a több mint 400 éves írás helyenként kifogott rajtuk. A gönci Huszita-házat is megnéztük (ott a legizgalmasabb a pince volt), majd Boldogkőváraljára mentünk, ahol elfoglaltuk a szállást. A kiadós ebédet gyorsan le is dolgoztuk: felmásztunk a boldogkői várhoz. Az idegenvezető régies magyar nyelven mesélte el a tudnivalókat. Volt olyan gyerek, aki megkérdezte, hogy milyen nyelven beszél a bácsi. 😊 Lefelé elhagytuk a járt utat, és egy ösvényen mentünk haza. A vár körül apró köveket szedtünk, ezeket boldog köveknek neveztük el.
Másnap a sárospataki várat néztük meg, aztán elbuszoztunk Tiszakarádra. Nagyon sokféle állatot láttunk a buszból: őzeket, fácánokat, és egy akkora darucsapatot, amekkorával még az ott élők sem találkoztak eddig. Az igazgató úr bemutatta az intézményüket, majd sportverseny következett. A kölyökatlétika nálunk ismeretlen, ennek ellenére az egyik olyan csapat nyerte meg a versenyt, amelyik csaknem teljesen maklári gyerekekből állt. Mielőtt elindultunk haza, a tiszkarádiak még egy kis fánkra is vendégül láttak minket. Ilyen kétnapos kirándulás, kapcsolatfelvétel összesen három szerepel a pályázatban, nyáron pedig egy egyhetes tábor Boldogkőváralján. Mi is vendégül látjuk majd a tiszakarádiakat.